Magyar
Advertising
Schedule
No schedule
Prices
No information about prices
Weather forecast
Nearby attractions
Recommended
Szardeisz
By AKKINVET
|
Coordinates: ( 38° 29' 15" N, 28° 2' 27" E ); ( 38.4876°, 28.041° ) Not accurate?
Categories: Archaeological sites in Turkey
Edit? Confirmed at 31.12.2010
A római kor előtt
A legrégebbi hivatkozás Szardeiszre Aiszkhülosz Perzsák c. drámájában van i. e. 472-ből. Az Iliászban úgy tűnik, Hüdé a maioniaiak (azaz lüdiaiak) városa, és később úgy tartották, hogy Hüdé Szardeisz vagy fellegvárának régebbi neve. Mindenesetre valószínűbb, hogy Szardeisz nem volt a maioniaiak eredeti fővárosa, csak az i. e. 8. században lett az, amikor a hatalmas Lüd Birodalom létrejött.A korai lüd királyság nagyon fejlett kézművességgel rendelkezett, aminek Szardeisz volt a központja. Különösen említésre méltó volt a finom, festett gyapjúáruk és szőnyegek előállítása. A piacon keresztülfolyó Paktolosz-patak aranyhomokot mosott le a Tmolosz hegyről. Később az ipar és a fejlődő kereskedelem biztosította a város gazdagságát.
A várost elfoglalták a kimmerek az i. e. 7. században.
A lüd-perzsa háború zárásaként Nagy Kürosz perzsa király i. e. 546-ban bevette Szardeiszt és véget vetett a lüd államnak. Az i. e. 522-től uralkodó Nagy Dareiosz szatrapiákba szervezte a perzsa birodalmat, s Szardeisz Lüdia szatrapia székhelye lett. A város stratégiai fontosságát mutatja, hogy a perzsa királyi út egyik a fővárosból, Szuszából induló ága Szardeiszben ért véget.
A perzsa uralom ellen kitört ión felkelés során i. e. 498-ban egy athéni expedíciós hadsereg meglepetésszerűen megostromolta Szardeiszt. Artaphernész satrapa, I. Dareiosz testvére csak kis erőkkel rendelkezett a helyszínen, mert csapatai éppen Milétoszt ostromolták. De be tudta magát venni a fellegvárba és tartani tudta azt, amíg a felmentés meg nem érkezett. A várost viszont a görögök porig égették.
Az i. e. 3. század végén Nagy Antiokhosz szeleukida uralkodó is elfoglalta a várost.
A római-bizánci korban
Szardeiszt legalább egyszer, Tiberius idején, 17-ben földrengés pusztította el, de mindig újjáépítették, és a késő bizánci időkig Kis-Ázsia egyik nagyvárosa volt. Mint Ázsia hét egyházának egyikét, megemlíti a Jelenések könyve olyan módon, amiből az tűnik ki, hogy lakossága elpuhult és félénk volt. Fontosságát mindenesetre katonai erősségének, a belső területekről az égei térségbe vezető út melleti helyzetének, és annak köszönhette, hogy ellenőrizte Hermosz nagy és termékeny síkságát. A római időkből az ásatások egy zsinagóga romjait is feltárták – mutatva a diaszpóra jelenlétét Kis-Ázsiában – amit a Szászánidák romboltak le 616-ban.Miután Konstantinápoly lett a keleti főváros, új utak épültek közötte és a provinciák között. Szardeiszt ezek elkerülték, így a város ekkor vesztett fontosságából. De megtartotta névleges elsőbbségét és a 295-ben létrehozott lüdiai metropolita püspökség székhelye maradt. Bíborbanszületett Konstantin harmadikként említi Epheszosz és Szmürna után Thrakeszion théma városainak listáján, de a következő négy évszázadban háttérbe szorult Magnesia ad Sipylum és Philadelphia mögött. A Hermosz-völgy a 11. század végétől a szeldzsuk törökök betöréseitől szenvedett, de Philokalész görög tábornok sikerei 1118-ban egy időre felszabadították a területet. A Komnénoszok képességei és a felbomló szeldzsuk hatalom Bizánci uralom alatt tartotta. A vidéket a 13. században a keresztények és a törökök gyakran feldúlták. Nem sokkal 1301 után a szeldzsukok lerohanták a Hermosz és Kaüszter folyók völgyét, s a szardeiszi fellegvár erődjét az 1306-os szerződés nekik juttatta. A város tovább hanyatlott, míg Timur Lenk 1402-ben el nem foglalta és valószínűleg le nem rombolta.
Külső hivatkozások
Források
- angol Wikipedia
- Sardis from Prehistoric to Roman Times: Results of the Archaeological Exploration of Sardis 1958-1975, George M. A. Hanfmann et. al., ISBN 0-674-78925-3, Harvard University Press
Text of this article is based on article «Szardeisz» from Wikipedia
Edit? Confirmed at 31.12.2010
Reviews (0)
WorldPOI.promo
